Arányérzék

kellene. No persze nem pszichológiai vagy szociális értelemben, most kivételesen az ékszerelés kapcsán volna jó, ha az aranymetszés szabályai az ember zsigereiben volnának, merthogy tetszik nekem ez a medál, a lánc is tetszik, jópofa, bár kissé elcsépelt ez a patinás réz madárka is, fejben jól összeálltak ezek a kopott alkatrészek, aztán amikor a szanaszétből összeszerelődtek mégsem lett jó. A medál robusztus, mondhatni testes darab, a lánc és a madárka légies, mégis lefényképeztem okulásul, nektek, magamnak, meg hát azért is persze, hogy lássátok, nem mindennel vagyok én sem elégedett.
Persze ezekben nem sok saját munka van, hiszen a szív medált nem én faragtam, na jó a madarat én patináztam, valahogy mindig azt gondoltam az ékszerelés az semmi, mi munka az, csak csip-csup drótok hajlítása, karikát karikába, láncra medált és a többi, ami még saját ötlet fűszerként. Aztán rájöttem lassacskán, hogy nem olyan egyszerű ez, rakosgatom a kalapált rezeket, gyöngyöket, kerámiákat, láncokat és nem illik ám minden mindenhez, rengeteg árnyalat, a drót nem úgy hajlik, megsérül, kopik, kiálló részek maradnak, ami karcolja a nyakat, szóval komoly meló ez, sebészkéz szükségeltetik hozzá. Sebészkés is :)

Ékszer vagy

pénztárca, nem is tudom. Ezüst színű bőrből készült, amit a bolhán vettem még régebben, dédelgettem sokáig, aztán azt gondoltam, melléfogás volt, mert úgyse tudok semmi jót kitalálni belőle. Aztán egyszercsak. A többit még ezelőtt varrtam, csak most ez a kedvenc. Meg a rózsaszín. Meg a többi is :)

No és persze csinálódnak azért az ékszerek is, róluk se feledkezzünk meg.

Egy ilyen képet hoztam most...

karkötők is vannak, de azokat nem fotóztam így ömlesztve, ezekért egészen odavagyok :)

Most ennek

örülök. Nemcsak azért, mert végre egy táskát is varrtam, hanem mert imádok hímezni. 

Új ruhát kapott

Pursula, Puriska, vagy Purhableány vagy minek is nevezzem őt, lényeg, hogy az előző bár jobban tetszett, igen praktikátlan volt, gondolatban párhuzamot vontam szavannákon élő emlősök rejtőzködő terepszíne és a táj, valamint a próbabábu és a nyakláncok színe között. No de ahogy az ékszereim színét és alakját nem az evolúció formálja, úgy gondoltam tán Pursula szavannája sem növényföldrajzilag behatárolt, ki is gyomláltam az összes pázsitfűfélét. Lettek is fotók azonnalnyomban, nem is rosszak talán.

Varrtam mostanában apróságokat is, pénztárcákat megrendelésre, meg csak úgy szórakozásiból, meg vannak elkezdett táskák, amiket majd valamikor befejezek, van sok rajz és terv, van átalakult ékszeres sarok új három méteres asztallal, amit gyors birtokbavétel okán nem fényképezek, lényeg, hogy nem keveredik a sok varrós holmi az ékszeres holmival, külön színhelyen zajlik a két tevékenység.

Hoztam persze néhány képet is:

És persze nem hagyott nyugodni a bőrre való hímzés sem, a bőr és a csipke kombináció, a rusztikus gyöngyök gyártása és azok felhasználása, meg amik még nem jutnak most hirtelen eszembe :)

Aztán lett még egy ilyen bőr iphone tok is, véletlenül épp meglátogatott a nővérem és megkívánta, én meg persze nekiajándékoztam :)

Műhelyfotók

Még mindig csak

kísértetek  kísérletek ezek, (bocs Zazálea :)) , persze ez nem azt jeletni, hogy önmagukban nem kész darabok, de semmikképpen nem végállomás ez és mint tudjuk, fontos az út is, a valamihez vezető út, a kerámiához vezető út, a polymer clayhez vezető út, a titkos összetevőkből álló természetes anyagból készülő ékszerekhez vezető út. Még nem tudom melyik anyag lesz a befutó, egyelőre egyenlőre állnak, mindegyikkel szívesen dolgozom, mindegyikkel más hatást lehet elérni.

Sok beszédnek sok az alja, jó bornak nem kell cégér, rendes ember rátalál a fészkére, jöjjenek a képek.

Kísérletek

Lehet, hogy végleg elhidegültem a textiltől...még nem tudom.

Égszerelek

Csupa egyszerűen elkészíthető holmi, nem is a kézügyességen van a hangsúly, hanem azon, hogy számomra mindez újdonság, nemigen hordtam ékszert soha, nem is nagyon fogott meg egyik sem, de a természetes ásvány ból készült gyöngyök elvarázsoltak teljesen. No és a bőr persze. Meg az antikolt fémek. Össze is házasítottam őket, szerintem jól megférnek így hárman.

Univerzumok

amikor mész és mégsem érsz oda

amikor minden mozdulatod

félbehagyott tétova

amikor ijesztenek a szokatlan zajok

és vinnéd magaddal a pillanatot

amikor túl hangosnak érzed magad

mások is túl hangosak

mégsem akar kiürülni a tér

összekuporodnál egy sarokban

hasítanál a létből egy darabot magadnak

ami elfér a tenyeredben

és mintha valami óvatos isten volnál

belelehelnéd a fákat a hegyeket

az érdekes pókokat a csendet

a pillanatokat amiket soha 

nem sikerült magaddal vinni

hogy legközelebb amikor

szokatlan zajokra rettensz

csak hunyorítva 

az összeszorított ujjaid közé zárt

univerzumodba 

kukucskálj

Steampunk

Már igazán nem is emlékszem, hogy bukkantam rá. Halványan rémlik, hogy próbált már beférkőzni a tudatomba, de a fejem gyakran a homokban, bármi próbál beszivárogni, azt ugyan várhatom, hogy oda le, homokon át, a világ dolgai elvannak nélkülem, legtöbbször én is nélkülük. Most úgy adódott, hogy mégis kihúztam a fejem kicsit, körül is néztem és nem a steampunk volt az első, ami áramlott befelé, a polymer clay érdekelt, keresgéltem, kutattam, aztán néhány dolog megtetszett és gondoltam guglizok is egy keveset, ha már az ablakok nyitva, körülvesz a homoktalan nagyvilág. Sokkal okosabb persze nem lettem, mert takarékosan bánik ez a nagy etető a steampunkkal kapcsolatos információkkal, de még az is lehet, hogy csak óvatosan, amilyen óvatos én is leszek, mert el is határoztam, hogy én sem írok semmi konkrétat, nehogy tetten érődjek osotbaságok megosztásával.

Azért néhány képet hoztam.

Handagora

Nyilván sokan láttátok már, hogy az oldal elindult: Handagora

Két dolog ezzel kapcsolatban, amikkel sokan megkeresnek levélben:

1: nem kell kérdezni, az csak természetes, hogy jöhet bárki, nem kell kérdezni, sőt én örülök, ha jöttök, elkészült holmikkal, kellékekkel, amit csak szeretnétek eladni és kapcsolódik, a kézművességhez.

2: nem, azért sem haragszom, ha valaki nem jön, vagy valakinek nincs ideje most termékeket feltölteni, megértem, hiszen nekem sem nagyon van időm, itt az év végi hajtás a munkámmal kapcsolatban, sokan pedig vásárokba jártok, jól tudom, ebből a szempontból sajnos nem a legjobbkor történt a nyitás.

Aki jött és hozott eladnivalót, vagy vásárolt, annak örülök, a facebook oldalon bármit közzétehettek, amit az oldalon kínáltok, vagy amit kerestek.

És akkor néhány ízelítő: