2011. január 15., szombat

Szütyő






Még nem tudom hogy takarom el a fületövét, ötleteket várok, addig is néhány részletfotó.

2011. január 13., csütörtök

Horgolásaim

Néha imádom az internetet. Volt nekem egy ilyen szerelmem is, mint a horgolás. Lázasan töltöttem le mindenféle mintákat, akkor még főleg orosz oldalak voltak csipke és varrás terén, weboldal fordítás még gondolatban sem létezett, mégis örültem minden csipkemintának, külön mappákban gyűjtöttem őket, cédére mentettem, amik azóta persze elkallódtak. Nagyjából úgy kezdődött, hogy tizenix évvel ezelőtt veszélyeztett terhes voltam, négy hónapig egyfolytábankötelezőágybanfekvéssel, micsinyájjakmicsinyájjak, az olvasást már untam, elhatároztam, hogy megtanulok horgolni. Na persze nem egyszerű darabokkal akartam kezdeni, hanem bonyolult csipkemintákkal, mit nekem érthetetlenség, időm, mint a tenger, böktem, bontottam, böktem, bontottam, míg ugyanolyanok nem lettek, mint az újságban és az itt látható képen. Azóta nem horgoltam sokat, kipipáltam, megy ez nekem, de hát hová tegyem a leheletfinom csipkéket, pihentek a szekrényben, egészen mostanáig. A sötétzöld valamit nem tudom mi végre horgoltam, szerintem csak kipróbálásiból pár évre ezután, hogy vajon megy-e még nekem ez az ördöngösség. Aztán egy darabkát lemetszettem az összevarrt hálóból és rávarrtam erre a díszpárnára, amire más egyéb félkész dolgok is kerültek. Most ezek a horgolások másodvirágzásukat élik, vagyishogy első, hiszen eddig bimbóztak különböző fiókokban, most fognak igazán kinyílni táskákon, neszesszereken.

Ja és hogy miért imádom néha az internetet? Múltkor véletlenül rég elfeledett nyolc évvel ezelőtti saját képtáramra bukkantam. Megörültem neki, mert ezeket a kedves és azóta elvesztett mintákat rejtette, a jelszóra egyelőre nem emlékszem, így csak kicsiben tudom letölteni, de legalább megvannak és némi nagyítással azért kisilabizálható a minta, már annak, aki tud horgolni :)




2011. január 11., kedd

Újabb táska



Tetszik is, meg nem is. Vannak dolgok, amik félkészen sokkal jobban mutatnak, na ez a táska olyan darab volt. Remélem azért valamikor megtalálja a gazdáját. Mágneszárral záródik, az elején van egy zseb, a belseje csak egy rekeszes, a füle bőr (nem műbőr). A hátulja viszonylag egyszerű, szabadgépitűzéssel díszítettem, az elején a zseben a kis sikátoros utcarészlet szintén ezzel a technikával készült, eredetileg ATC kártya volt. Hirtelen más nem jut róla eszembe, keresi gazdáját, irány a meska.