2008. június 28., szombat

Már megint virágok

Úgy látszik képtelen vagyok a virágoktól elszakadni. A családtagjaim amikor meglátják, egytől-egyig felsóhajtanak: már megint virágok. Nem nagyon zavar. Egyrészt tudom mit akarok, másrészt letűzve, kibélelve a kidomborodó viárgok azért elég jól szoktak mutatni. Meg aztán valamit kezdeni kell ezzel a csomó anyaggal, ami valahogy idelett a szekrénybe. Szóval két kultúraquilt között, négy befejezetlen dologgal az asztalon, most ehhez támadt kedvem.

Egy kis kulissza, mert azért elfelejtem mindig, hogy ez a lényeg, lázasan bújom én is a technikai leírásokat, hátha sikerül valami okosat ellesni belőlük.

Az anyagokat csak úgy gondolomra válogatom össze, persze nagyjából azért egymás mellé teszem őket, mennyire illenek egymáshoz, mármint saját szubjektív megítélésem szerint, merthogy a magam örömére varrok általában. A motívumok egy része csak úgy rajzolomra, más részük, mikor kifogynak az ívek a ceruzámból, kapásból fellapozott könyvekből ellesett motívumok. Virágok a világon mindenütt vannak. Még a kertben is.
Biztonság kedvéért azért ezeket is kivittem a kertbe, le is fotóztam őket. Íme:

2008. június 23., hétfő

Kultúraquiltek

nem másolom be az eddigi összeset úgy döntöttem, csak linket teszek ide némelyikről, tehát:

Finnország

Thaiföld volt eddig a kedvencem:
Angkor. A mai Thaiföld, Kambodzsa és Laosz területén virágzott nagyjából a IX-XV. század között. A templomok és a Khmer birodalom romjai, fantasztikus domborművekkel, épületszobrászati elemekkel díszített leletek között barangolva bukkantam több olyan domborműre, amelyek Aspara táncosnő alakját ábrázolják. Ezekből montázsoltam össze a saját változatomat, a domborművek sajátos stílusjegyeit (fejdísz, ornamentikus épületfaragások, kecses mozdulatok, domborodó has és keblek) megőrzizve.

A technikáról: illanófilccel felrajzoltam a táncosnő körvonalait, ezt egy réteg vatelinnel letűztem, majd szorosan a varrás mellett körbevágtam a vatelint. Ezután kitömtem alaposan a kebleit, majd még egy réteg vatelint és szürke "keményítőt" ragasztottam a hátlapra, ezekkel fejeztem be a tűzést, elég aprólékosan.

Amikor kész volt teljesen a tűzés, fülpiszkálóval és domesztosszal az alaknak és a képen látható részeknek a közepét kifakítottam. Legvégül hátlapozás, szélek eldolgozása.

Íme az eredmény:


Thaiföld


Kuba

Marokkó

kényszer



nem is tudom miért van az embernek fájlmegosztási kényszere folyton...talán mert olyan jó hasonszőrűekkel megvitatni a varrással kapcsolatos nehézségeket, kalandokat na meg azokat a fifikákat, amikre az ember lánya véletlenül jön rá és azt gondolja, mások még véletlenül sem jönnének rá, aztán közbe kiderül, hogy dehogyisnem....

perszehogy a kultúraquiltek miatt csinálom én is ezt a blogot, egyrészt mert nem akarom teleszórni a Kultúraquilteket másrészt tényleg jó látni, mások hogyan készítik a sajátjukat....nem ígérek renszerességet, de majd igyekszem....