Alvás helyett

Engem is elkapott a treasury  készítés az etsyn, ilyenekkel múlatom az időt, ahelyett, hogy a termékeimet tölteném fel. 

Minden nap egy öltés

Szilcsill játékának első lépései ezek, mely szerint végy egy méterszer méteres anyagot és minden nap egyet ölts rá, vagy nyomdázz rá valamit, vagy alakíts rajta. Első lépésként ki akartam nyomtatni ezeket a sorokat, de nem találtam megfelelő fontokat, így textilfilccel ráírtam (najó, ráfirkáltam) az anyagra. Este azért megöltögetem, most kivételesen kézzel, valahogy géppel nem sikerül olyan szép szabályosan követni a kézírást, mint ahogy szeretném. Az anyag persze kicsike, de a végleges nagyságát a játék végére fogja elnyerni, toldozgatom, foltozgatom majd, ahogy jó foltoshoz illik. Valami álomszerűt szeretnék a végére, sok zölddel, barnával és mindenféle természetben előforduló színekkel. Persze ez változhat :)

Játék nálam is

Arra gondoltam, ha lesz 100 olvasóm, akkor lehet majd nálam is játszani. Persze sokáig azt se tudtam, hogy van ilyen, mert még én sem olvastam a saját blogomat, nemhogy mások, csak varrtam, aztán nem osztottam meg ezt senkivel, vagy nem is varrtam, így nem volt mit megosztani. Mostanában rájöttem, hogy kedvet lehet kapni mások varrós kedvétől is és hát attól is, hogy megoszthatom, mutogathatom, mit tegyek, ha ilyen mutogatósnak születtünk mi emberek és ráadásul ez alól én sem vagyok kivétel. 

A játéknak annyi a lényege, ami másoknál is általában, kivéve, hogy én kihagyom belőle a fészbúkot. Tehát, a játékot rendszeres olvasóim között hirdetem, írjátok meg a blogotokban és hagyjatok itt egy megjegyzést, hogy tudjam melyik nyereményre fáj a fogatok. 

1. Saját festésű és nyomtatott anyagokból egy szerény kollekció

2. Stitched with Love című könyv, applikációk lépésről-lépésre, minták és ötletek (ízelítő a képeken)

3. És azoknak az olvasóknak, akik nem varrnak, egy neszesszer, a nyertes által választott színvilágban

Szerintem egy ilyen játéknak elég egy hét, úgyhogy a játéknak legyen vége mondjuk 6.-án vasárnap délben,

délután pedig sorsolás (valamikor ebéd után).

Jó játékot!

Még egy

neszesszer, ennek már nem kézzel varrtam vissza a ferdepántját, hanem géppel, kezdődik a nagyüzem.A zipzárt azért kézzel fogom belevarrni. 

Bótot nyitottam

a meskán is. Nem mondom, hogy egyszerű volt, az etsy sokkal gördülékenyebb, még ha külföldiül is van. Meglátjuk. Ennek örömére varrtam még két neszesszert, egyiket tegnap este, másikat meg egyik este.
 (lassan a saját agyamra megyek velük)

Díjak megint

Megint díjat kaptam, ugyanazt kétszer.

Vassfecskétől és Ágitól.

Megintcsak fenntartásaim vannak, mint legutóbb, valahogy ez a díjazás dolog így szabályokhoz kötve, mit szépítsem, nehézkes. Nem tudom ki találta ki, honnan származik, ki tervezte a logót, csak azt tudom, hogy együtt jár vele sokszor elolvasott szabályok bemásolása, ráadásul nem is választhatok akárkit díjazottként, ne legyen a blognak többszáz olvasója. Vagyis burkoltan azt fogalmazza meg a díj kitalálója, hogy ne olyan blogokat népszerűsítsek, akik már amúgy is népszerűek.

Aztán itt van a neve mindjárt. Liebster. Valaki, egy díjazott írta a blogjában, nem tudja mit jelent, egyetlen szótár sem tartalmaz ilyen szót, pedig mitha lenne értelme, szerintem legkedvesebb, valami ilyesmi értelme van.  De hát akkor hogyan lehetne 3-5 ilyen?

Hmmm. A legkedvesebb blogom a sajátom, mivel én írom és olyan színe van, amit szeretek és olyan dolgokat írok bele amiket gondolok :)

Aztán vannak még itt oldalt blogok, ahová el szoktam látogatni, nem mondom, hogy minden betűt elolvasok, de a képeket mindig megnézem - milyen meglepő :)

Legyen hát ez egy rendhagyó díjkiosztó, ezúton értesítek mindenkit, hogy aki oldalt fel van sorolva az nálam mindenki díjazott, vagyis a linkelésnek eleget tettem, igaz némileg ellinkeskedve a feladatot :)

Mi több, az is díjazott, akihez olvasónak feliratkoztam, de lustaságból, vagy feledékenységből nem került az oldalsávba, szoktam ám őket is nézegetni, tegnapig a bloggerral, mától a google readerrel, amit KicsiKatónak köszönhetően újra felfedeztem.

No. Írtam eleget, Link Withint is lakassuk jól egy képpel :)

Neszesszerek

Tegnap kezdtem el őket, aztán este be is fejeztem, fotózni meg most lettek jók a fényviszonyok. Méretet nem tudok, szokás szerint gondolomra szabtam, régi ATC kártyákat használtam fel, van még egy pár, úgyhogy szerintem készül majd pár ilyen még. Mondhatni az újrahasznosítás jegyében. 

Játék

Jó játéknak tűnik :)

A játék leírása és háziasszonya itt található.

Kreatív blogger díj

Egy kicsit bajban vagyok. Kicsi Katótól kaptam ezt a díjat, de csak téblábolok felette. Egyrészt nehezen találok hét olyan blogot, akik még nem kaptak ilyet (korábban én is kaptam már egy hasonlót), másrészt megtisztelő ez nekem, de az igazi díj azt hiszem az, hogy itt vagytok, olvastok, véleményeztek, hogy én is olvashatok másokat, inspirálódni járhatok hasonló oldalakra és bizony van sok hely, ahol örülhet a szemem.

Szóval rendhagyó módon nem adnám tovább, inkább megköszönöm, ha jöttök és hogy megosztjátok ti is a fájlokat.

Azért hét dolog magamról:
1. nehezen jut eszembe hét dolog magamról
2  szent ég, tudok én egyáltalán olyan sokáig számolni?
3. na jó, tudok, az iskolában a számolást szerettem az egyik legjobban
4. álljon itt komoly is: ritkán takarítok (naná, akkor kevesebb időm jutna varrásra)
5. húsevő vagyok
6. hű már kevesebb mint három van hátra :)
7. a hetes az egyik szerencseszámom, de csak úgy kineveztem annak és még soha nem hozott szerencsét

és végül, hogy ne legyen teljesen képtelen ez a bejegyzés (a link within miatt), álljon itt egy kis kerek, bársonnyal bevont mérőszalag, amit régen varrtam és a legkedvesebb barátnőmnek ajándékoztam.

Korak

Nem nagyon érek rá mostanság, ezért csak szedegetem elő a régebben varrt dolgaimat és nézegetem vágyakozva, vajon hogyan alakulhatnának át hasznos holmikká. Mondjuk táskává. Ezt a korakot még Ménfőcsanakon varrtuk Maple vezényletével, bizonyisten nem tudnék ugyanilyet varrni, persze kellene hozzá Mártamásé, aki mindig beszól, kellene a vidám hangulat, mint megtudtam ma, bodzás joghurt is kellene és persze a leírás, amit kaptunk. Ez utóbbi még megvan valahol, megtalálom majd valamikor, amikor egészen mást keresek. Azt hiszem egy táskát varrok majd köré, csak legyen egy kicsikét több időm.

Szütyő

Még nem tudom hogy takarom el a fületövét, ötleteket várok, addig is néhány részletfotó.

Horgolásaim

Néha imádom az internetet. Volt nekem egy ilyen szerelmem is, mint a horgolás. Lázasan töltöttem le mindenféle mintákat, akkor még főleg orosz oldalak voltak csipke és varrás terén, weboldal fordítás még gondolatban sem létezett, mégis örültem minden csipkemintának, külön mappákban gyűjtöttem őket, cédére mentettem, amik azóta persze elkallódtak. Nagyjából úgy kezdődött, hogy tizenix évvel ezelőtt veszélyeztett terhes voltam, négy hónapig egyfolytábankötelezőágybanfekvéssel, micsinyájjakmicsinyájjak, az olvasást már untam, elhatároztam, hogy megtanulok horgolni. Na persze nem egyszerű darabokkal akartam kezdeni, hanem bonyolult csipkemintákkal, mit nekem érthetetlenség, időm, mint a tenger, böktem, bontottam, böktem, bontottam, míg ugyanolyanok nem lettek, mint az újságban és az itt látható képen. Azóta nem horgoltam sokat, kipipáltam, megy ez nekem, de hát hová tegyem a leheletfinom csipkéket, pihentek a szekrényben, egészen mostanáig. A sötétzöld valamit nem tudom mi végre horgoltam, szerintem csak kipróbálásiból pár évre ezután, hogy vajon megy-e még nekem ez az ördöngösség. Aztán egy darabkát lemetszettem az összevarrt hálóból és rávarrtam erre a díszpárnára, amire más egyéb félkész dolgok is kerültek. Most ezek a horgolások másodvirágzásukat élik, vagyishogy első, hiszen eddig bimbóztak különböző fiókokban, most fognak igazán kinyílni táskákon, neszesszereken.

Ja és hogy miért imádom néha az internetet? Múltkor véletlenül rég elfeledett nyolc évvel ezelőtti saját képtáramra bukkantam. Megörültem neki, mert ezeket a kedves és azóta elvesztett mintákat rejtette, a jelszóra egyelőre nem emlékszem, így csak kicsiben tudom letölteni, de legalább megvannak és némi nagyítással azért kisilabizálható a minta, már annak, aki tud horgolni :)

Újabb táska

Tetszik is, meg nem is. Vannak dolgok, amik félkészen sokkal jobban mutatnak, na ez a táska olyan darab volt. Remélem azért valamikor megtalálja a gazdáját. Mágneszárral záródik, az elején van egy zseb, a belseje csak egy rekeszes, a füle bőr (nem műbőr). A hátulja viszonylag egyszerű, szabadgépitűzéssel díszítettem, az elején a zseben a kis sikátoros utcarészlet szintén ezzel a technikával készült, eredetileg ATC kártya volt. Hirtelen más nem jut róla eszembe, keresi gazdáját, irány a meska.

Visszatekintő

Nos összegezzük akkor az elmúlt évet varrásügyileg: nem sokat varrtam, majdnem semmit, de tekintve, hogy legszívesebben mindigegyfolytábban varrnék, vagy legalábbis valami textillel foglalatoskodnék, a sok is kevés volna. Némileg hátráltatott a varrásban az a gondolat is, hogy mi lesz a sok felhalmozódott táskával, faliképpel, takaróval és egyéb jószággal, de ezt a problémát látszólag megoldottam azzal, hogy regisztráltam az etsyre és a meskára. Azért csak látszólag, mert eladni még nem adtam el semmit, viszont év vége felé tágítottam némileg az eladandó, de főként a befejezetlen holmik univerzumát. Ezeket a képeket ollóztam össze hirtelen, nem biztos, hogy mindent az elmúlt évben varrtam, csak az biztos, hogy én varrtam őket.

Unfinished objects

Avagy UFO. Ezennel először és utoljára jelentkezem a játékra, ha már úgy gondoltam részt veszek benne, ez az utolsó lehetőség. Csak úgy játszásiból kezdtem el varrogatni, ahogy pár poszttal lentebb is írtam. A fül egy környezetvédő szatyor füléből lépett elő neszesszer fogantyúvá, először el akartam takarni a varrásokat valami virághímzéssel, vagy virág alakú gombbal, aztán úgy döntöttem illik így, ebbe a rojtos szélű hangulatba. A száját és a cipzárat jó szokásom szerint kézzel varrtam, így igazán szép, ha nem látszik gépi varrás a kényes helyeken.

Ráadásként a háttérben lévő anyag a legfrissebb rozsdás vasakkal való festés eredménye.