Portugália

A többi országban is megfogott az építészet, városok, falvak, épületek, kertkultúra, valahogy mégsem találtam olyan képet, ami megihletett volna. Ez most igen. Szándékosan szedett-vedett perspektívájúra készítettem, ez és a színes házfalak mesebelivé teszik, ilyen kicsike textilen amúgy is lehetetlen a valóság hű ábrázolásam, meg persze nem is cél.

Szeretek kísérletezni, próbálgatni anyagokat, úgy mutatnak-e, ahogyan elképzeltem őket. Ez annyira úgy mutatott, hogy le se vettem onnan soha többet.



Aztán elkezdtem kiszabni és felrakosgatni a házikókat, de egyszer pórul jártam ezzel a szürke merevítővel, így nem vliesofixeztem (vliesofix=vasalóval felvasalható fátyolragasztó, ami hőálló papírra van kasírozva, formára vágva az anyagra kell vasalnim, a papírt lehúzni, ezután vasalóval textilre rögzíthető), hanem ragasztóspray-vel dolgoztam.

Illanófilccel (illanófilc=textilre motívumok rajzolhatók vele, kétféle létezik, egyik idővel magától felszívódik, másikat némi nedvességgel kell biztatni az illanásra) felrajzoltam előre az abalakokat. Érdemes óvatosan bánni vele, mert erősen vegyszerérzékeny, mondhatni illékony az illékonysága, ha ragasztó, vagy mondjuk domesztosz éri, ez utóbbit a Thaiföldi táncosnőm készítése közben megtapasztalhattam.

Keveset bontottam is. Az erkélyekre fekete csipkét tettem, amit kapásból túl erőszakosnak gondoltam ezekhez a pasztell árnyalatokhoz, dehátugye a lustaság. Egyiket felvarrtam, aztán úgy döntöttem előbányászok némi fehér csipkét és befestem valamilyen semmilyen színűre inkább.
Ilyen volt feketével:


Ez bizony csúnya vót, úgyhogy némi festés után már csak cirka másfél órás franciacsomózás várt rám. Próbálgattam én mindenféle virágmintás anyagot lelógatni az erkélyről, de nem volt az igazi.