2008. november 3., hétfő

Magyarország


Ezer dolog megfordult a fejemben, Trianon előtti Magyarország térkép, vagy a határvonal mentén szétszakított családok, Szent István, a korona, az Országház, valamelyik híd, Operaház, Mátyástemplom, Budai vár, de aztán úgy voltam vele, Magyarország ez, nem Budapestország, meg aztán, ha már kultúra, legyen valami kultúra. Így választottam ezt nagy nehezen, Mátyás 1486-os törvénykönyvét. Decretum Maius, ez az első magyar törvény, amely nyomtatásban megjelent. A címlapon a király, tudósai körében. Eleinte kéziratos másolatokban küldték szét a megyéknek, így lépett a korábbi szokásjog helyébe az írott jog.
Tulajdonképpen Mátyás ezzel is biztosítani akarta fiának, Corvin Jánosnak az öröklési jogát, a bíráskodást és a perjogot szabályozta. Egyes részei sértették a nemesek és főurak érdekeit, éppen ezért Mátyás halála után a régi jogaik visszaállítását kérték az új királytól, II. Ulászlótól, akinek trónra jutásában nagy szerepe volt annak, hogy a nemesek többsége igyekezett megszabadulni a rájuk rótt terhektől.
A bevezető minden realitást nélkülöző, utópisztikus hangvételű, örök időkre szóló törvényekről ábrándozik, ebből egy részlet: „Illő, hogy a fejedelmek, kik felső intézkedésből helyeztetnek a legfőbb méltóság őrhelyére, ne csak fegyverrel, hanem törvényekkel is ékeskedjenek, és inkább jó és állandó intézmények szigorával, mint az önkényuralom vagy a kárhozatos visszaélés keménységével kormányozzák alattvalóikat. Mióta Isten jóvoltából a királyi méltóságra emeltettünk, mindig arra gondoltunk, hogy országunkban az átkos visszaéléseket megszüntessük, majd oly szabványokat alkossunk, melyek írott törvényekül szolgáljanak, és azokat ellenkező törvények által önkényesen megváltoztatni ne lehessen, mint az eddig mindenik király választásakor történni szokott. A király és a rendek az alább jegyzett cikkekben (= cikkelyekben), melyek örökre írott törvény gyanánt fognak megtartatni, egyeztek meg"

Érdekesség, hogy első nyomtatott kiadása (mármint az eredetin kívül) csak 1988-ban jelent meg.

4 megjegyzés:

btrudy írta...

Köszönöm, hogy ezt is leírtad. A történelem mindig érdekelt, főleg a régebbi korok. A régi térképen én is gondolkodtam, lehet, hogy mégis varrok egy másik képet.

dióhéj írta...

Én meg arra gondoltam, a térképet nagyban kéne megvarrni. Csak hát mikor.

Czkriszta írta...

Nem értettem,hogy miért nem tetted fel a képedet,ha már bemutattad, hogy miről szól!Aztán meglepődtem amikor rákattintottam és megláttam,hogy ez már A KÉP!!! Nagyon ügyi vagy emelem a nem létező kalapom!

dióhéj írta...

Köszi Kriszta, de ahogy Csanakon is mutattam, ehhez tényleg csak türelem kell :-)