Esti

termés, leánykám szobájában csajozós beszélgetés közben lett. 

Szívem csücske

lett ez a táska (is), a rézkeret formája, a lánc, az indiai anyag, az egész, úgy ahogy van. Szégyelljem magam, amiért így magasztalom a saját kreálmányomat, de akkor is. 

Handmade Europe

Hűűű...szerepelek a Handmade Europe oldalán.
Klassz érzés :)

http://handmade-europe.com/2011/04/08/stylish-stripes/

konkrétan egy csíkos összeállításban, a kis kedvenc pénztárcám, aminek érdekes, hogy nincs is akkora sikere, mint amennyire nekem tetszik. 

Ez lett

végül a kis virágos anyagból. Nem túl fantáziadús, leánykám barátnője ki is jelentette, hogy öreges, de hát mit tegyek, ilyen öreges ízlésem van nekem :)

Az etsyn megvásárolható.

Zsenília táska

Találtam ezt a szép szövetet a szekrényben, mondjuk nálunk nem nehéz itthon akármelyik szekrényben bútorkárpitot, függönyt, vagy egyéb lakás és ruházati textilt találni. Függönyök a sok költözésből adódóan lettek, a bútorkárpit hajdani szakmai ártalom, a ruházati textil meg ugye alapvető. A hatalmas régi komódban való turkálás eredménye még a sok szép hulladék bőr, amiből a virágot applikáltam a táska elejére. Kicsit nehéz volt dolgozni a szövettel, mivel egy vékony hálós alapra szőtték a mintát, imitt-amott lebeg és ráncolódik a fényes selyemszerű gyűrt anyag, a többi helyen a zsenília virágok hozzá vannak szőve az alaphoz. Azért megbirkóztam vele valahogy.

Jaigen, a fül lánykorában egy kimondottan erre a célra turkált öv volt :)
Természetesen megy az etsyre.

Épp tegnap

keseregtem a táskafülekről (vagy tegnapelőtt?), ma olyan szerencsém volt, hogy két párat is találtam, ráadásul csak 100 forint volt az összes, igaz némileg kopottak, de kevés csiszolással és pácolással szalonképessé tehetők.  Ennek a kis ruhának sem tudtam ellenállni, kikandikált a kupacból, remek pénztárca alapanyag.
Nem varrós holmi is akadt, arról a másik helyen.

A fülekkel mindig baj van

Ez a fül se akart sikerülni sehogyse, mérgembe össze is vágtam, elkezdtem rendet tenni, cérnák földről össze, kellékeket dobozokba, anyagokat összehajt, varrógép letakar, legalább egy hétig nem varrok elhatározás, mikor is meglátom a szétcincált turkált táskát, amiből kioperáltam a réz pénztárcakereteket, de nem hajítottam még ki, mondván, a fülek csatjai is jók lesznek még valamire, nézem, hogy tán a zipzárat is fel tudnám használni, mikoris a félig kész, fületlen táska mellé keveredik s az én szívem hatalmasat dobban, hogy micsoda párosítás ez kérem.
No persze az ilyesmi szubjektív, úgyhogy inkább fotókkal mellékelem, ne merészeljen senki egyet nem érteni :)

És bár eladásra varrtam, fájni fog a szívem érte. Hiába no, így van ez a nehéz szülésekkel.

Varrok ám

szorgalmasan, csak egyelőre nem képülnek meg a dolgaim, vagy ami igen, az felkerül rögvest az etsyre, szerencsére fogyogatnak is lassacskán, ahhoz képest, hogy sokáig 5-6 dolog volt fent, aztán kibővült 10-12-re, nem is olyan rossz. Igyekszem azért termelni, mert ugye minden üzlet akkor megy, ha van kínálat bőven :)

Tesók

már az etsyn

Apróságok

még mindig, mobil tok, iPhone case, keretes pénztárca. Ezekre futja mostanában az időmből. 

Most nézem,

hogy a kis rózsaszín pénztárca fel sem került ide, pedig kedvenc lett, első eladott darab az etsyn :

Aztán varrtam még ezeket a karkötőket, most felteszem ezeket is, csupa apróság, másra nem volt időm mostanában. 

Buksztárcák

Oly egyszerűnek tűnt, míg vártam ezeket a purse frameket, aztán megérkeztek és máris bonyolulttá vált a dolog, mert sehogyse akartak úgy viselkedni, mint ahogy én azt elképzeltem. Három selejtet gyártottam ma, míg rájöttem a tökéletes megoldásra. Már csak az a baj, hogy hamarosan elfogy a maradék és úgy belejöttem, hogy szívesen gyártanék még sokat.

Már az etsyn vannak mindhárman: http://www.etsy.com/shop/diohej?ref=pr_shop_more

Rózsák helyett

Végül ez az anyag lett a befutó. Ha már újrahasznosítás jegyében: egy valamikor régen turkált aztán mégsem hordott átkötős ruha, 10% lycra, elég jól nyúlik, ez fontos, mert a derékrésznek át kell mennie simán a vállon, a baba nem tudja a vállait közelíteni egymáshoz, mint mondjuk én, mikor öltözködöm :)
A szabásminta elsőre majdnem tökéletesre sikerült, a vállrészeknél kellett kicsit szűkíteni. A nyakánál jó szűk lett, így simán befelé hajtottam és betoltam az anyagot a fa és a purhab közé. Az aljába egy bújtatót varrtam és egy zsinórral összehúztam, így egy pillanat alatt levehető és kimosható, ha mondjuk leeszi vagy leissza magát.
Íme:

És persze azonnal ki is kellett próbálni, hogy mutatnak rajta így a ruhák...hmmm...lehet, hogy ez a rózsaszín valami más alapot kívánna, majd meglátjuk, a szabásminta megvan, úgyhogy most már gyerekjáték egy következőt varrni.

Próbababa

Régóta szerettem volna egyet, de hát ugye nem nagyüzemileg varrok én és egyre ritkábban ruhákat, azt is csak magamnak. Szóval kihasználatlan lett volna egy ilyen jószág, habár lakásdísznek sem utolsó, nagyon szépeket lehet kapni. Ahogy nézegettem, olvasgattam az árakat és láttam a leírásban, hogy polisztirolhabból készülnek, arra gondoltam, tán lehetne szobrászkodni egyet poliuretán habból. Kellett neki mindenképpen egy váz (ezt nem én hegesztettem), a többi ment mint a karikacsapás. Sok méréssel, három flakon habból készült, a munkafázisokat megörökítettem, hátha valaki kedvet kap hasonlóra. Az állvány leánykám ősrégi, kiszuperált gurulós székének csonka talprésze és egy újonnan vásárolt kapanyél házasságából született. A nagyobb ementáli lyukakba fújtam még habot, hogy ne a semmibe érjen a gombostű, ha esetleg úgy adódik, az egészet beborítottam vékonyan vatelinnel (ragasztóspray segítségével), legfőbb dilemmám, hogy milyen huzat kerüljön rá és hogyan. Első gondolatom az volt, hogy valami romantikus rózsás virágmintás gúnyát kap, aztán elbizonytalanodtam, jó volna, ha mindenféle darabhoz illene, ami rákerül fotózás miatt, akár egy csipkés blúzhoz, de egy sportos kabáthoz sem tudok másik bábut előkapni. Hmmm. Kéne egy név neki. 

Káosz

Zazáleánál olvastam, hogy nem akar kiesni a ritmusból, hát nekem meg jó volna, valami ritmusfélét elkapni és aztán persze benne is maradni. Sorakoznak persze a kellékei, vagy inkább csak ütemecskék, de összeállni nem akarnak. Félkész és kigondolt megvalósulatlan holmik tárháza ez, klasszul megvarrt táska fületlenül, turkált kistáskák keretei, és persze a bukszaszájak. Aztán van még Mucha ihlette félig tűfestett kép, ami táskának indult, a fejemben szépen összeállt, karkötő elkezdett hímzéssel, hőlégfúvózott cérnahímzés és még sorolhatnám. No de majd a négynapon ezek mind jól megvalósulnak és befejeződnek :)

Az őskáosznak is milyen klassz kimenetele lett.