Kísérletek

ma kísérleteztem, hogy mivel, azt lehet, hogy nem árulom el, maradjon titok, hiszen annyit mutogat az ember és annyi mindent lát máshol, annyi a másolat, ami nem is baj, hiszen az egyéniség a fontos, eredetiség nem létezik....most mégis örülök egy találmányomnak, ami miatt nem kell csillió dollárért külföldről rendelnem homikat, hanem félccsillió forintért megoldom magam :)

Íme a kísérlet első példánya, az anyag korábbi, több éves  saját ecsettel festés maradéka, most igazán örülök, hogy  ezeket a kicsike darabokat sem hajigáltam ki. Oly régóta varrok már ilyen keretes pénztárcákat és táskákat, éppen ideje volt egy kis továbbfejlesztésnek. Hogy mi a fejlesztés? Na az a titok része a dolognak :)

Ma még jövök egy cserebogaras bejegyzéssel, hála Kathynek.

No de azért a buksztárca fotója se maradjon ki.

Két rekeszes

Egészen odavagyok ezekért a kétrekeszesekért, leginkább nagy szögletest szeretnék belőle, neszesszernek, magamnak, de eddig még nem sikerült olyat beszereznem, de még kutatok :)

Ennek a szája nem sokkal nagyobb, mint az előzőleg bemutatott kétrekeszes buksztárcáké, azok 11cm-esek voltak, ez pedig 14 cm-es, de hosszabbra szabtam az anyagot, így egészen megtáskásodott. 

Még egy

ezúttal okker, csipkés és megint rózsás, pedig ki nem állhatom a rózsákat, de ez mégis tetszik. Punktum. Könnyedén leszedhető a láncról.

Egyébként az etsyn nem olyan bonyolult vásárolni, írom ezt azoknak, akik megkeresnek privát üzenetben, fészbúkon, hogy két perc alatt lehet regisztrálni, kosárba tétel után az other - egyéb opciót választva nem muszáj PayPallal fizetni, lehet utalással is. 

Nem testvérek

esetleg unokatestvérek lehetnek, a rokoni szál a keret és a forma.

...és most hirtelen elgondolkodtam, miért szeretünk mi emberek mindent antropomorfizálni, tárgyakat, állatokat, mindent, csak ránk emberekre mondjuk sokszor, hogy állatok vagyunk, pedig hát a rossz tulajdonságaink olyan emberiek.

néhány kudarc: egy o-betűbe futott metszőkés és egy morzsolódó puha linó

Vintage

Század eleji(múlt) csipke az alapanyaga ennek a pénztárcának. Kicsit sajnáltam, de hát végülis ezért gyűjtöttem őket.

History

Nézegettem a függönyt a barátainknál, meg is jegyeztem jó sokszor, milyen jó volna nekem abból levágni egy darabot, de hát amúgy is rövid, kb az ablak feléig ér. Aztán egyszercsak kiderült, hogy a levágódott darab kallódik valahol, kiderülés után nem sokkal meg is lett és persze meg is kaptam. Állítólag turkálták, úgyhogy többszörösen újrahasznosított darab ez itt: