Ez a tegnapi linó puha, mint a vaj, viszont nem olcsó, persze nem akar az ember lánya folyton linót metszeni, mégis megnyugtató lenne a gondolat, ha akármikor linót akarna metszeni, van mihez nyúlni. Így született az ötlet tegnap, hogy a netről rendelt puha linó, tán danamid (vagy danamit, nem tudom melyik helyes, a gugli mindkettőt ismeri, nekem csak távoli ismerősök) és jó volna belőle többet szerezni. Aztán kiderült, hogy mégsem danamid, vagyishogy egyik távoli ismerős sem, viszont itt a helyi Vas-színesfémben ajánlottak egy habosított pvc-t, amit 1mx2m-es táblában lehet kapni, nem vágják el, viszont szívesen adtak ajándékba egy 45cmx30cm-es darabot, miután megtudták, micsoda fontos projektben vesz részt kísérleti alanyként. Puhának elég puha, habár tapintásra kemény, nem is hajlik, de lényeg, hogy a linómetszőkés viszi szépen, mégis gyanakodtam a felületét illetően, ezért nem is vittem túlzásba a mintát, csak egy hevenyészett egypercest készítettem (alsó narancssárga anyagon láthatjátok a lenyomatot. Sajnos jól sejtettem, nem tapad meg rajta a festék, így hiába könnyen faragható, nyomdázásra alkalmatlan.
Tegnap volt még egy hátsó gondolatom, hogy ez a linó radírokra hasonlít, meg aztán úgy is érkezett a számla a postával, hogy radírgumi linó, hmm...elszólták magukat, irány a teszkó, afféle jó minőségű rotring márkájú radírt kerestem, szerencsére nem találtam, merthogy azok sem voltak olcsók, erre emlékszem még radírozós koromból, viszont stabilo márkájú, 6 db-osat találtam 300 pénzért, ami lapos, a hat darabot összerakva pedig éppen akkora, mint a postán rendelt.
Már csak mintát kellett vájni bele, pillanatragasztóval kis fadarabra ragasztani a könnyebb fogás érdekében és íme:
Tegnap volt még egy hátsó gondolatom, hogy ez a linó radírokra hasonlít, meg aztán úgy is érkezett a számla a postával, hogy radírgumi linó, hmm...elszólták magukat, irány a teszkó, afféle jó minőségű rotring márkájú radírt kerestem, szerencsére nem találtam, merthogy azok sem voltak olcsók, erre emlékszem még radírozós koromból, viszont stabilo márkájú, 6 db-osat találtam 300 pénzért, ami lapos, a hat darabot összerakva pedig éppen akkora, mint a postán rendelt.
Már csak mintát kellett vájni bele, pillanatragasztóval kis fadarabra ragasztani a könnyebb fogás érdekében és íme:
20 megjegyzés:
Éppen arra gondoltam a gondolatmeneted elején, hogy a radírt kéne kipróbálnod. Láttam a múltkor egy kreatív hobbi műsorban hasonlót.
Mármint hogyan ragasztottad egymásra? Egymás fölé és csak a legfelsőt faragtad ki?
natessék, én meg pont nem látok ilyen műsorokat sose :)
Mónika dehogy, egy radírból lett egy nyomda, nem ragasztottam őket egymásra, csak azért írtam, hogy a 6 darab kiteszi a nagyobb linó méretét, hogy árban összehasonlítsam...még vastagságra is ugyanolyan a radír kb, mint a postán érkezett linó, csak ennek nem színezett a felülete, de ez nem akkora baj, mert látszik így is szépen a minta :)
De jó! Nem is gondoltam még ilyesmire, de nagyon tetszik! Utoljára általánosban linóztam, de nem igazán nyerte el a tetszésem. Persze nem is textilre nyomtunk.:)
hát nem csodálom, hogy nem nyerte el a tetszésed, mert olyan kemény, hogy komoly fizikai munka a rendes linót kifaragni, én fel is sültem vele, pedig olyan jó ócsó :)
hehh - krumplinyomda!
persze a mai árak mellett ez a radír az olcsóbb ... még jó, hogy nem dobtam ki a kissé kiszáradt eredeti linót, vannak még jó részei :-)
hát jóvanjóvan, de a krumplinyomda egy idő után nem rothadós?
merhogy ezek elrakódnak ám egy dobozba és akármikor elő lehet kapni őket nyomdázni :)
Nagyon jó is mintázód lett :)
Dejóóóól kitaláltad! Nagyon szép mintát alkottál!
perszehogy dejó :-)- elrakni, mint kékfestő dúcokat
nem is azért mondtam, csak eszembe jutott ...
szépek, és tettre csábítóak a munkáid!
egyébként ezt textilfestékkel nyomdázod?
mer'akár batikolni is lehetne ...
szia Gyi, aham, textilfestékkel, de nem vagyok valami elégedett vele, sűrű és kicsit maszatolódik, persze ez nem akkora baj, mert legalább látszik, hogy nem sorozatgyártott, van tőle egy kis naiv bája az anyagnak, de jó volna valami olyan festéket kikísérletezni, ami híg, mégis megfogja az anyagot, mint a rendes tinta, amit a bélyegzőpárnákra locsolunk :)
Erika, igen, linómetszővel, meg van egy teszkógazdaságos sniccerkészletem, ami ilyesmire jó, meg elég sok penge van hozzá, kicsik, vékonyak, hegyesek, laposak, azokkal is szoktam belefarigcsálni :)
Nagyon jó lett a radírnyomda, és nam baj, sőt jő, hogy a festék nem ragadt mindenhol .
Olyan sejtelmes, olyan álomszerű.
Nagyon tetszik és tényleg egyszerűbb, mint a lino, ügyes vagy!
ÓÓÓÓÓÓÓ, de jó. Már régóta szerteném elkészítenni a bélyegzőmet. A radír és a puha gumi is nagyon jó ötlet. A linómetszéssel kapcsolatban vannak emlékképeim, eszközeim, de..., egy szóval köszönöm. :)
igen Eszter, tulajdonképpen nekem is tetszik így...csak hát a festékek idővel beszáradnak, sűrűsödnek, majd kikísérletezek valamit porfestékből, amit valahogy sűrítek és tudok vele nyomdázni :)
Andi, nagyon kíváncsi vagyok a bélyegződre, remélem közzéteszed majd, ha kész lesz :)
Hűha! Ez csoda klassz lett!
vigyázz, mert te nem mondhatsz ilyet büntetlenül :)
Nagy ötlet! Csábulok!
hát a jókis, klasszikus olajfesték vagy a nyomdafesték, az elég kimoshatatlan, ha már megszáradt ...
állagát, színét kívánalmak szerint hígíthatod változtathatod
ha nem akarsz hőkezeléssel vacakolni (viaszos nyomtatás, festékfürdő)
hmmm...az olajon elgondolkodom...de mgtapad az rendesen a textilen? habár festettem én má olyannal és meg...no egy próbát megér :)
a viasszal az a bajon, hogy annakidején, mikor a textilműhelyben batikoltunk, folyton begyulladt a szemem a forró viasz gőzétől...aztán valahogy elment a kedvem...még a szitázásért vagyok oda, azt is jó rég csináltam és nem is próbáltam ki minden formáját...
Strugamanó, hajrá :)
Megjegyzés küldése