sweet broderie giveaway

Hű...szeretnék ilyen anyagokat nyerni :)

retro mummy

Helyzetjelentés

Varrni leginkább csak apróságokat varrtam nyáron, de olyan aprók, hogy eszembe sem jutnak. A textilnyomó kedvem viszont nem hagyott alább, azóta is festek, nyomtatok, inkább csak kicsi darabokat, próbaképpen, de nyomtattam már ruhaanyagot is, ráadásul ebből még ruhát is varrtam. A gutta egészen jól viselkedik, gondoltam kipróbálom fehér anyagon, úgy okoskodtam, hogy ugye teljes száradáskor garanciát nyújt az eredeti szín megtartására, akkor ha felhordás után azonnal festek, alászivárog a fedőfesték és batikolt hatást érhetek el vele. Így is történt, az eredménnyel elégedett vagyok, a zöld ruhán láthatjátok. Mellékelek még néhány hímzős, nyomtatós képet.
Ja igen, a fémdobozok igen praktikusak különféle varrókellékek és nyomódúcok tárolására, meg még szépek is.

Ezen a képen egy falikép részlete látható, amit régóta varrok...cirka három éve, lassan befejezem.

Kendőket és fejpántokat is kezdtem gyártani, a boltban kaphatók drágák, kicsik és valaki más varrja őket :)

Boldog karácsonyt, húsvétot, meg mindenféle ünnepet a következő jelentkezésemig, minden foltos kolleginának :)

pizsama

Hirtelen tört rám a vágy, hogy szeretnék egy szép pizsamát, aztán az árakat látva begorombultam és kipakoltam az összes rongyosláda és szekrény tartalmát. El is kapott a láz azonnal.
A nadrág egyszerű, az alján a húzás és a csipke bolondítja egy kicsit, a felső elég kacifántosnak tűnik, de valójában nem olyan bonyolult, szabásminta nélkül gondolomra szabtam ollóval, mégis hibátlanul áll és még kényelmes is.

Fejezzük be együtt

Jelentkeztem Ildikó játékára így posztolok én is, bár nem tudom még, mit fejezek be így januárban, lévén kevés a hátralévő idő.
Hirtelen három versenyzőt találtam, még nem tudom melyik lesz a befutó, a mola nem túl nagy munka, kb 40X40 cm-es, de elég időigényes volna, mivel kézzel varrnadó ugye.


Aztán találtam egy gépi trapuntót, nem tudom minek készült eredetileg, elég kicsike, így szerintem semmire se jó, mindenesetre jól mutat a faliújságon, talán békén hagyom még.


Aztán eszem jutott az itt már kétszer is bemutatott megkezdett takaróm, jó volna befejezni, de azt hiszem ez is februárra marad.


Szerintem kotorászok még a varrós komódokban, szekrényekben, tutira találok még befejezetlen dolgokat, hirtelen mindháromhoz kedvem támadt, amiket itt megmutattam, de majdnem biztos, hogy nem lesz rájuk időm.

Nyomódúcok

A kísérletezés még folyik, a nyomóminták dekorgumi, némi fa és pillanatragasztó felhasználásával készültek. A zsiráfosat a leánykától kaptam ajándékba, a szütyő pedig ajándékba készült.
Nohát. Fogynak a szavak, de úgy tűnik szaporodik a varrás, festés. Majd még előfordulok itt.

Hirtelentáska

Recept: végy egy évek óta kallódó ananászzsenília mintadarabot, egy kábé A/4-es méretű szilánkost kedvenc anyagaidból, gondolomra szabj belőle táskaformát, rakosgass rá mindenféle csecsebecsét dísznek, amit végül ne varrj rá, nehogy kínai üzletekben kapható tömegcikk külsőt öltsön, varrj bele bélésnek valami szép anyagot, illessz hozzá néhány táskafület, majd a leginkább hozzáillőt varrd fel. Csiribúcsiribá:

Kedvenc

Felháborító, hogy a kedvenc takarómat még meg sem említettem itt. Eddig ezt szerettem a legjobban varrni, elhúztam olyan sokáig ameddig csak tudtam, minden öltés után kiteregettem a szőnyegre és gyönyörködtem benne, minden sort háromszor újrarendeztem, noha tudtam, teljesen mindegy, hogy narancssárga-lila-virágos-kockás-bordó vagy bordó-lila-kockás-narancssárga-lila követik egymást és hogy kerül-e véletlenül egymás mellé két hasonló szín.
Menet közben forrta ki magát az ötlet, mint a legtöbb dolog amit varrok. Eleinte csak virágokkal applikált négyzetekből akartam összeállítani, aztán mikor a közepe elkészült, úgy gondoltam unalmas volna, meg aztán Zsuzsa barátném épp trapuntokorszakát élte és bizony elszerettem tőle a technikát.

A virágok kézi pelenkaöltés utánzattal varródtak fel, ezúton mondok köszönetet a svájci Bernina cégnek, amiért a Bernina kistesót feltalálta

az angol polgári forradalomnak, Cartwrightnak a gépi szövés feltalálásáért és automatizálásáért, a hollandoknak a festőbuzér továbbfejlesztéséért és még sok mindenki másnak, akik eszembe sem jutnak, azokért a technikákért, eszközökért és mechanikusnak vélt fortélyokért, amelyeket természetesnek tartunk a foltvarrásban, de valójában évezredeknek kellett eltelni, hogy bekerülhessenek a repertoárunkba.

Ja igen, a takaró:

Maszáj portré

La Boca

Buenos Aires La Boca. Vissza-visszahúzott, igaz el se nagyon tántorodtam. Nem is tudom Hundertwasseren és Gaudin kívül van-e még olyan, ami ekkora hatással volt rám.
Az élénk színek, a bádog, a deszkák, az a hányavetiség, ahogyan a házak egymásmelletiségében még véletlenül sincs rendszer. Megfér egymás mellett a kicsorbult kövekkel kirakott lábazat, a rikító színűre mázolt kovácsoltvas erkélykorlát, a hirtelenkék kandeláber és szőrös-szálkájú apácarács. Lenyűgözött na.

5let

Egészen jó ötletem támadt hirtelen, megosztom itt magammal, egyrészt, hogy el ne felejtsem, másrészt, hogy a kép is meglegyen, meg aztán az sem baj, ha más is elolvassa és merít belőle.
Találtam ezt a képet és igen megtettszett a színvilága, a négyzetekhez, négyzetekből varrt takarókhoz egyébként is vonzódom, tán szögletes a gondolkodásom, ki tudja.

Naszóval van ez a takaró és vannak ezek a blokkok, amiket varrok időnként amikor kedvem támad:



ezeket keretezném be úgy, hogy egyforma méretű négyzeteket kapjak, amiket aztán jól összevarrok. Nna. Mosmá csak mekkéne valósítani valamikor. Mindenestre elfelejteni nem fogom, mert havonta legalább egyszer eszembe jut, hogy van ez a hely és olyankor idenézek, hogy megvan-e még és legközelebb ha idenézek akkor a meglevéssel együtt ezt is láthatom majd amit most írtam.

Irán

A perzsák ősi vallása a zoraasztriánus.

"Ennek a vallási csoportnak egyik különlegessége temetkezési szokásaiban rejlik. A "csend tornyai" olyan kultikus építmények, amelyek arra szolgálnak, hogy a halottakat a toronyra kifektessék, majd azokat a keselyűk tüntessék el. Hitük szerint a holttestek tisztátalanok, és a vallás megtiltja, hogy azokkal a Föld és a Tűz elemét beszennyezzék. (Ezért a holttesteket a tornyok tetejére helyezve hagyják, hogy azok húsát a keselyűk fogyasszák el.) Amikor a csontokat kiszárította a nap és a szél, azokat a torony közepén elhelyezkedő csontkamrába dobják.

A párszi zoroasztriánusok tornyai zömök épületek, amelyeket erdős kertek vesznek körül. Ide csak a koporsóvivők különleges kasztja léphet be. A holttesteket a tornyon három körben helyezik el. A külsőbe a férfiakat, a középsőbe a nőket, a legbelsőbe pedig a gyermekeket.

A vallás követői Iránban is élnek. Itt a tornyokat a lakott településektől távol, sivatagi területeken, hegyek tetejére építették. Ez a csoport azonban a szokást a 20. század elején megszüntette, és azóta "hagyományosabb" módon temetkezik. "

Magyarország

Ezer dolog megfordult a fejemben, Trianon előtti Magyarország térkép, vagy a határvonal mentén szétszakított családok, Szent István, a korona, az Országház, valamelyik híd, Operaház, Mátyástemplom, Budai vár, de aztán úgy voltam vele, Magyarország ez, nem Budapestország, meg aztán, ha már kultúra, legyen valami kultúra. Így választottam ezt nagy nehezen, Mátyás 1486-os törvénykönyvét. Decretum Maius, ez az első magyar törvény, amely nyomtatásban megjelent. A címlapon a király, tudósai körében. Eleinte kéziratos másolatokban küldték szét a megyéknek, így lépett a korábbi szokásjog helyébe az írott jog.
Tulajdonképpen Mátyás ezzel is biztosítani akarta fiának, Corvin Jánosnak az öröklési jogát, a bíráskodást és a perjogot szabályozta. Egyes részei sértették a nemesek és főurak érdekeit, éppen ezért Mátyás halála után a régi jogaik visszaállítását kérték az új királytól, II. Ulászlótól, akinek trónra jutásában nagy szerepe volt annak, hogy a nemesek többsége igyekezett megszabadulni a rájuk rótt terhektől.
A bevezető minden realitást nélkülöző, utópisztikus hangvételű, örök időkre szóló törvényekről ábrándozik, ebből egy részlet: „Illő, hogy a fejedelmek, kik felső intézkedésből helyeztetnek a legfőbb méltóság őrhelyére, ne csak fegyverrel, hanem törvényekkel is ékeskedjenek, és inkább jó és állandó intézmények szigorával, mint az önkényuralom vagy a kárhozatos visszaélés keménységével kormányozzák alattvalóikat. Mióta Isten jóvoltából a királyi méltóságra emeltettünk, mindig arra gondoltunk, hogy országunkban az átkos visszaéléseket megszüntessük, majd oly szabványokat alkossunk, melyek írott törvényekül szolgáljanak, és azokat ellenkező törvények által önkényesen megváltoztatni ne lehessen, mint az eddig mindenik király választásakor történni szokott. A király és a rendek az alább jegyzett cikkekben (= cikkelyekben), melyek örökre írott törvény gyanánt fognak megtartatni, egyeztek meg"

Érdekesség, hogy első nyomtatott kiadása (mármint az eredetin kívül) csak 1988-ban jelent meg.

Pápua Új-Guinea

Most látom, hogy ez kimaradt.
Túl sok hozzáfűznivalóm nincs, tűfestéssel készült, türelem kell hozzá és rengeteg színű cérna. Állítólag sáskák. Naívan azt gondoltam, az utódját viszi a hátán egy gondos nőstény, de többen felvilágosítottak, hogy szó sincs ilyesmiről, valami más történik a képen.

rag quilt

Gondoltam írok már ide valamit. Fényképeket szortíroztam és rábukkantam a ragtakarómra. Jó sokáig varrtam, amikor éppen olyanom volt, kiszabtam néhány fedlapnak valót, néhány vatelint a közepébe és valamennyi hátlapot is. Aztán elkezdtem összevarrogatni. Nem terveztem konkrét méretet, mikor már nem fért a pinyóasztalon, akkor a földön rakosgattam egymás mellé a négyzeteket. Aztán egyszercsak elegem lett belőle és varrtam rá körbe egy keretet, így lett kész. Szerintem ez még a világvége után is szöszölni fog, úgyhogy aki ilyenbe fog, jobb ha tudja ezt. A szivecskéket általában ki nem állhatom, de ezen a takarón kivételesen megtűröm. Naná, én varrtam rá őket.

Laptop táska

Elkészült végre!
Persze most, hogy készen van, nem is akarom sehová se vinni a laptopot, nem mintha eddig akartam volna, de ha mégis, nem lett volna olyan táska, amibe belefér. Nyakamba vettem hát a várost többször, de csúnyák és drágák voltak, ezért úgy döntöttem varrok most valami olyan dolgot, ami funkcionál. Is.




Nagyjából ezeket az anyagokat választottam ki hozzá, még örültem is, hogy fogy.
Kedvenc az apróvirágos, a meseboltból.

Három réteget összefogva lesteppeltem: alul a szürke merevítő, középen a vastag 2cm-es(!) vatelin, felül pedig az apróvirágos anyag. Steppelésben némileg nagyvonalú voltam, mert az egyik részét rombuszosan jó sűrűn letűztem, aztán rájöttem, hogy tulajdonképpen tetszik nekem ferdevonalas steppeléssel is, úgyhogy azt a felét úgy hagytam.

Az elejére hatalmas zsebet terveztem (biztonság kedvéért, hátha egy kisebb laptopot is magammal akarok vinni valahová). Így nézett ki. Hát ez nem igazán tetszett.



Micsinyájjak micsinyájjak, hiába, elkészülve nem mindig úgy mutatnak a dolgok, ahogyan azt elképzeltük, így aztán átvarrtam ilyenre:



Na persze ez így még mindig unalmas volt, kézzel nem akartam körbehímezni a kis téglalapokat, de mindenképpen vágytam valami kézi hímzésre. Így aztán körbehímeztem géppel a rátéteket és virágokat (mi mást) hímeztem bele jól a közepükbe.



Aztán itt volt még a másik oldala. Elég unalmas volt az a nagy felület csak úgy magában, meg aztán a belsejébe is varrtam egy jó nagy zsebet (akkor még nem tudtam, hogy nem csak úgy a belejébe hajítom majd a laptopot, végülis ebbe a zsebbe szoktam beletenni és úgy hozni-vinni...egyelőre csak kipróbálásiból). Szóval ennek a jó nagy zsebnek a rávarrása egy varrást okozott a színoldalán, ami nem annyira tetszett nekem, így került rá a zsinór, hogy ne legyen magányos két centire fölé kábé még egy, aztán úgy ízlett, hogy fölülre is varrjak még ilyen zsinórt. Varrtam is:



Ez pedig a belső zseb, amit dupla anyagból varrtam, az alja sarkosan készült, a szája gumírozott, hogy csak akkor nyitogassa, ha én úgy akarom:



Elég sok dolgot változtattam menet közben az eredeti elgondolásomhoz képest. Maximálisan nem vagyok vele elégedett. Legközelebb valami vidámabb jószágot varrok. Szeretem ezt a natúr színvilágot, de ettől a táskától valamiért komor hangulatom támad.

Középen és kétoldalt a táska aljáig nyitható zippzárral záródik, amit kézzel varrtam be a táska fülével azonos színű ferdepánttal lezárt szélekbe. A fül szintén nem az eredetileg tervezett, túl világosnak és vékonydongájúnak találtam, ezért szövetből gyártottam hozzá, erősebb, színvilágban jobban harmonizál (vagyis illik a komorságba :-)) és még vállra is vehető.